Kezdőlap > Lore, TERA ENG > “Nem az én kezem által…” második kötet

“Nem az én kezem által…” második kötet

szeptember 19, 2011 Hozzászólás Go to comments

Már jó egy hete a postaládámban áll a korábban beígért “Not By My Hands” novella folytatása Chiccoo fordításában. Sikerült jól lebetegednem (ami miatt ki kellett hagynom a tegnapi Chiccoo fan club kocsmázást… so sorry srácok/lányok mégegyszer), ezért csak most tudtam annyira összekapni magam, hogy ki tudjam rakni a postot. Jó szórakozást hozzá mindazon olvasóinknak, akiket a TERA nem csak a szép grafikája és a pörgős action combat system miatt érdekel: (Ha nem olvastad volna az első részt, akkor kezd itt: -link-)

Attól tartva, hogy újabb összecsapásra kerül sor, a csapat átverekedte magát a kulkari falut övező kőpárkányokon. Mivel a kulkarik által ejtett foglyok gyakran áldozatként, vagy vacsoraként végezték, az exarch érthető módon már nagyon szerette volna visszakapni elrabolt lányát. Shirin csapata gyors és mozgékony volt, hiányzott azonban a nyers erő, ami szükséges lett volna egy frontális támadáshoz. A mentő akciót inkább fortély, mint erőszak segítségével kell majd végrehajtaniuk. Sajnálatos módon a kulkarik nem estek a fejükre. Rendszeres őrjáratok ellenőrizték a faluba vezető ösvényeket és minden bejáratot erősen őriztek.

“A terv egyszerű.” vigyorgott Viator. “Továbbmegyünk a sziklaszirt mellett, majd leugrunk az őrök és tornyaik mögött. Elintézünk minden őrszemet mielőtt riadót fújnának, kiszabadítjuk a lányt és elindulunk a kanyon a széle felé, arra.” Mondta az íjász nyugat felé mutatva. Az éles sziklák megmászhatónak tűntek, nem úgy, mint a kanyon függőleges falai.

“Ugrani fogunk?” Nerys habozni látszott.

“Nem olyan vészes,” nyugtatta meg Viator.

Makar átnézett a szirt felett. “Szerintem igenis „vészesnek” tűnik.”

“Ugyan már,” tette hozzá Shirin.

“Az előnye az, hogy egyszerű,” állapította meg Makar.

“Egy buta tuwangi is meg tudná csinálni!” bizonygatta Viator.

“Ez megmagyarázná, hogy neked miért nem menne,” állapította meg Nerys. Halwyn és Makar kuncogott.

“Makar és én megyünk elsőnek,” mondta Shirin.

“Miért a gyógyító megy elsőnek?” tiltakozott Viator. “Nekem kellene az előőrsben lennem”

Makar meghajolt, mélyen legbelül meg volt hatva Shirin választásától. “Az istenek áldásai mellett, van egy apró varázslatom, ami az ellenfelet azonnal elaltatja. A hatás rövid ideig tart ugyan, de tökéletesen alkalmas izgága őrszemek elhallgattatására.”

Nerys vigyorogva jegyezte meg. “Vajon okoskodó íjászokon is működik ez a varázslat?” válaszul Viator kiöltötte rá a nyelvét.

“Ezenfelül, nem kell újra megmásznunk a lejtőt meneküléskor. Az istenek ereje biztonságban átszállít bennünket a sivatagon. Egyszerűen meg kell találnunk a túszt. ” Makar meghajolt.

Shirin megmarkolta lándzsáját és azt mondta: “Induljunk!”

***

Makar csendesen lopakodott előre, már amennyire méretei engedték. Hatalmas fejét lassan kidugta egy hevenyészett fal mellett és megpillantott egy apró termetű embert egy kő oszlophoz kötözve. A csuklóját már sebesre dörzsölte a durva kötél. Por és homok borította verejtéktől nedves testét, de ezektől eltekintve sértetlennek tűnt. Makar hátrapillantott a csapat többi tagjára és bólintott egyet.

Shirin a hátára akasztotta a lándzsáját és elindult elsőként. Amikor Makar megpróbálta követni, Viator visszahúzta és megindult a gyógyító előtt. Makart nehéz volt felbosszantani, de kezdett fogytán lenni a türelme. Katona volt, a fény szolgája, és a saját jogán veterán harcos. Jobbat érdemelt annál, minthogy buzgó kezdőkét kezeljék, csak azért mert új volt a csapatban. Kinyújtotta hát hatalmas karját és visszahúzta magához Viatort.

“Maradj a tervnél!,” morogta a baraka Viator fülébe. Elhaladt a meglepett castanic mellett és követte Shirint. A lány úgy tűnt alszik. Makar lehajolt előtte amikor Viator odaért mellé. Shirin letérdelt a lány mögött és kesztyűs kezével megakadályozta, hogy sikoltson.

A azonnal felébredt és nekifeszült kötelékeinek miközben próbált hátrahúzódni. Shirin suttogva mondta, “Ne sikíts. Riasztanád a kulkarikat.”

Sabia tágra nyílt szemei egyik arcról a másikra pillantottak. Megpróbált hátranézni, de Shirin visszalökte az arcát.

“Nyugodj meg!” mondta Viator egy önelégült vigyorral. “Azért vagyunk itt, hogy megmentsünk.”

“Oriyn áldjon meg, gyermekem,” mormogta Makar. “Apád, az exarch küldött minket. Kérlek, ne foglalkozz a bajtársammal.”

Shirin azt mondta, “Elveszem a kezemet a szád elől. Ne sikolts, ne beszélj! Csak hallgass! Értetted?”

Sabia bólintott.

Az aman belépett a lány látóterébe és tisztelgett neki. “Decurion Shirin a nevem, szolgálatodra. Hamarosan kiviszünk téged innen.”

“Köszönöm,,” suttogta Sabia miközben könnyek ömlöttek a szemeiből.

“Ne suttogj,” mondta Makar. “a suttogás hangja nagyobb távolságra képes eljutni. Beszélj egyszerűen alacsony hangszínnel.”

Viator meglepődve nézett Makarra.

Shirin elvigyorodott. “Lám, lám…valakinek végre sikerült elhallgattatnia a castanicot.” A lancer elvágta a köteleket egy késsel.

“Én Viator vagyok,” mondta az íjász. “Ez itt Makar. Ha harcra kerül sor, maradj szorosan mellette.”

Makar arckifejezése nem változott, de a gyógyítót mérhetetlen elégedettség töltötte el Viator belé vettet újonnan mutatkozó bizalma láttán.

Shirin megérintette Makar karját. “Eljött az ideje az áldásoknak.”

Viator méregbe gurult. “Te csak ne áldj meg engem! Az istenek mindig rosszat jelentenek. Ezt mindenki tudja.”

“Hallottam már e szavakat más castanic szájából is,” morogta Makar. “Küld Neryst és Halwynt. Te majd őrködsz helyettük.”

Ekkor egy óriási robbanás rázta meg a földet, amit rettenetes csend követett.

Shirin lándzsát ragadott. “Mozgás! —ez csak Nerys lehetett!”

Kiabálás és dübörgő dobok visszhangoztak a kanyonon keresztül. A kulkarik ordítva rohantak a behatolók felé.

“Az ördögbe!” Viator vigyorogva vetette oda Makarnak. “Te megölöd a felét a jobb oldalon és a másik felét a bal oldalon. ”

“Nem.” Makar mély hangja határozott volt. “Nekem segítenem kell Shirinnek. Együtt maradunk!” Makar megragadta Sabiat és maga után húzta. “Mögöttünk leszel a legnagyobb biztonságban.”

“Vicc!” Viator rákacsintott Makarra. “Csak egy vicc volt!” A castanic felgyorsította lépteit, hogy utolérje Shirint

Amint Makar és Viator a sarokhoz ért épp Halwynt látta, végtelen körívekben pörgetve pengéjét. Kulkari vér fröcskölt széles sugárban, de a slayer mégis hátrálni kényszerült. Nerys tüzes halált küldött minden irányba. Shirin a csatába ugrott, számos kulkarit ledöfve lándzsájával, aztán egy maroknyi csapatot pedig hanyatt döntött. Viator lelőtt három kulkarit akik megkísérelték oldalról bekeríteni a slayert, majd elintézett egyet egy sortűzzel.

Az esélyek minden pillanattal egyre csak romlottak. Kulkarik valóságos tengere rohant a katonák és fiatal terhük felé. Makar elkapta Sabia kezét és visszafelé húzta. Feltartotta botját és hullámzó energiaoszlopot idézett meg néhány pillanatig. Ekkor egy rövid villanás látszott és a többi katona is mellette termett, meglepődve, de veszélytől távol néhány szívdobbanásnyi ideig. Újra felemelte varázsbotját és úgy tűnt mintha egy örvénylő energiaforgataggal szemben tartaná azt. Halwyn, belefeledkezve vérszomjába, újra bele akarta vetni magát a harcba, Shirin erős karja azonban visszatartotta. Makar befejezte a varázslatot, a világ pedig elsötétült körülöttük.

Makar hullámverés robaját hallotta a távolban. A világ kivilágosodott és a távolban egy tábor látszott a Valkyon Föderáció zászlajával. Elégedetten elmosolyodott. Biztonságban voltak. Viator örömtáncba kezdett. Shirin egy hosszú pillanatig Makart nézte, majd egy igen precíz tisztelgést mutatott felé.

“Megcsináltad,” mondta büszkén. “Kihoztál minket onnan!”

Makar a fejét rázta. Az arroganciát sosem tartotta erénynek. “Nem vagyok más csak az istenek eszköze. Nem a kezem volt az, ami megmentett minket, hanem a hitem.”

Viator megveregette az óriás vállát. “A gyors helyzetfelismerésed sem ártott azért.” Elnevette magát és táncra perdült a teljesen összezavarodott Sabiával.

“Még mindig van egy küldetésünk, amit be kell fejeznünk,” mondta Shirin. “Makar, nézd meg, hogy az árusnál van e scroll ami visszavisz minket Velikába. Nincs kedvem visszagyalogolni Tulufanba.”

A baraka bólintott és elmosolyodott. “Ahogy parancsolod, Decurion.”

Viator egy elegánsan széles mozdulattal megvált Sabia kezétől. “Tűzbort ide minden barátomnak,” egyenesen ránézett Makarra, “még a gyógyítónak is!” A csapat többi tagja nevetésben tört ki. Makar majd kiugrott a bőréből a boldogságtól amíg Viator hozzá nem tette, “Az új fiú fizeti a cechhet!” Shirin és a többiek ujjongtak, de Makar csak mosolygott. Nem bánta, hiszen végre kiérdemelte a helyét a csapatban.


Kategóriák:Lore, TERA ENG
  1. Chiccoo
    szeptember 19, 2011 - 10:50 de.

    Jobbulást Meno, a kocsmázást meg legközelebb bepótoljuk! 😉

    on: jó szórakozást mindenkinek az olvasáshoz! nekem tetszett a sztori, remélem lesz még valami hasonló! 🙂

  2. mzperx
    szeptember 19, 2011 - 4:51 du.

    ó, jó volt csak rövid 🙂 köhi

  1. december 26, 2011 - 4:19 du.

Van erről véleményed? Jöhet!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s